2014. február 14., péntek

Ez a csoda 3., avagy: Magyartanítás - tapasztalatok

Ebben a félévben is megkezdődtek a magyar órák, amiket a Pécsre érkező külföldi hallgatóknak tartunk. Judyval idén két csoportot is sikerült vállalnunk, így most azokat tanítjuk, akik már tanultak valamennyit magyarul, így az alapokkal már rendelkeznek (A1-A2-es szint), valamint a B1-B2-es szintűeket, akik már középfokon tudnak magyarul. Szerencsére az utolsó félévben már kevesebb órám maradt, így több időpontot is tudtunk ajánlani a hallgatóknak, akik eddig kb. 11-12-en vannak.
Kedden egy bemelegítő órát tartottunk az A1-eseknek: activity és az Amerikából jöttem, mesterségem címere játékok voltak porondon. Érdekes, hogy a mostani és az előző féléves tapasztalatok alapján a külföldi hallgatók alig ismerik az activityt. Szerencsére ezzel nem lehet mellélőni, hiszen a kevés idő miatt nem lehet szépen rajzolni és pontosan mutogatni, így mindig vicces szituációk születnek belőle. Elég sok, különböző játékot lehet játszani bemelegítésképp, amiből látszik, hogy ki milyen szinten van a  nyelvtudás kapcsán. Szerencsénk van, mert nálunk nagyjából azonos volt a dolog, így sokkal-sokkal könnyebb lesz dolgozni. Csütörtökön viszont egyedül tartottam órát, ahol a napirend átnézése után szintén játékos bemelegítés jött, ahol igeragozási versenyt csináltunk. A jutalom Pilóta keksz volt, ami nagyon ízlett mindenkinek!:) Persze nagyon sok szót kell megtanulniuk (most például a napirendhez kapcsolódó igéket, a lakással kapcsolatos főneveket), ezért türelemmel kell segíteni minden megakadást, hiszen a magyar óra nem az egyetlen órájuk, sőt! Rájöttem, hogy játékos formában a felnőttek is sokkal könnyebben elsajátítják a szóanyagot, a nyelvtant pedig, ha valaki megértette a csoportból, érdemes vele elmagyaráztatni a többiekkel, hiszen más szemszögből látva akár többet tud segíteni a társainak, mint a tanár.
Mivel nemcsak nyelvet, hanem kultúrát is közvetítünk, ezért már az előző félévben is csempésztünk be kis "nyereményeket" órára (ezt A-tól, az előző tanártól tanultuk): Balaton falatkákat, szörpöt, Dianás cukrot, szaloncukrot stb., aminek mindig nagy sikere van. Az őszi szemeszter végén, vizsga előtt étterembe is elmentünk velük, ahol tesztelhették a nyelvtudásukat - rendelhettek, beszélgethettek. A legjobb dolog, amikor boldogan mennek ki óráról és azt mondják, hogy a következő alkalommal is jönnek, vagy amikor órán megértik a magyar nyelvből adódó kényes szituációkat, amiken jót szórakoznak. Például, hogy az íróasztalt és a dohányzóasztalt miért nem lehet különírni, vagy ha anyukád mosogat, akkor nem ő a mosogatógép, csak a mosogató. A sarok sz-szel mondott változatáról nem is beszélve.
Előző félévben, vizsga után megkértük őket, hogy értékeljék az órát és minket is. Hihetetlenül fantasztikus dolgokat írtak, az egyik kedvencem: "after you had more experiences, I really believe that you will be the best teachers", vagyis: igazán hiszem, hogy miután tapasztalatot szereztek, ti lesztek a legjobb tanárok. És ez egy a sok-sok kedves üzenet közül. 
A napokban gondolkodtam el azon, hogy hatalmas eredmény, hogy most ezt csinálhatom. Még ha minden nap korábban is kell bemennem vagy egész délután levelezgetem kell - nem számít, hiszen nagyon keveseknek adatik meg a lehetőség az életben, hogy 20-21 évesen egyetemen mutathatják meg a külföldieknek, hogy márpedig a magyar nyelv a legszebb a világon.
Ez a csoda.



Nincsenek megjegyzések: