3000 és PMFC!

Sziasztok! Valószínűnek tartom, hogy a szüreti felvonulásból már kiderült, hogy otthon voltam. Szombat este fél tíztől vasárnap délután fél hatig, ami egész jónak számít ahhoz képest, hogy karácsonyig terveztem a pécsi tartózkodásom.
Én nem bírom ezt a hülye pécsi közlekedést. Még nem sikerült úgy utaznom a csodálatos IC-n, hogy időben ki-beértem volna. Most sem így volt. Ágnessel megbeszéltük, hogy kimegyünk Žagar koncertre, de hát nemhogy nyolcra, de úgy negyed 10-re sem értem volna ki, ha még össze is szedtem volna magam... Úgyhogy fenomenális.
De azért egy pozitívum volt a történetben:  mialatt a kolesz felé haladtam, egyre nagyobb hangzavart lehetett hallani a közelből és a fényáradat is jócskán nagyobb volt, mint amilyennek fél kilenckor lennie kéne. És rájöttem a turpisságra: focimeccs van!!! Ráadásul, mint tudjuk, a szobánk ablakából rálátni a pályára, úgyhogy elég csak kinéznem és látom a meccs nagy részét. De mivel én nem elégedtem meg a nagy részével, így felmentem az ötödikre, ahol olyan látvány fogadott, hogy magam sem gondoltam volna. Hiába írom le, tapasztalat, hogy az emberek 80%-a vizuális típus. Hát lássuk:

Csak vázolom: itt rúgta a Siófok az egyenlítő gólt

Szerintem a pasik 80%-a irigykedhet!

"A" tömeg

De most jön a legjobb! Nemrég számoltam be a 2000 látogatószámról. Azóta viszont olyan sokan néztétek a blogom, hogy máris felugrott ez a szám 3000-re! Megint szeretném megköszönni, hogy ilyen sokan vagytok kíváncsiak rá(m), próbálok minél érdekesebb lenni/maradni és minél többet újítani! Most visszahoztam a Fotoapparatom, úgyhogy tudok csinálni jó kis képeket is! Jaj, úgy örülök! :)

Ennek örömére kirúgok a hámból és megiszom egy cseresznyés-joghurtos teát így este tízkor a HUPIKÉK TÖRPIKÉKes bögrémből, amit apukámtól kaptam (jól megünneplem, mi?).

Ezzel búcsúzom és maradok továbbra is őszinte hívetek:

Dana Hart

Ui.: holnap szorítsatok, mert életem első (!) NBI/b-s meccsén fogok szerepelni!
(és most mindenki: HAJRÁ DANA! :))