2011. május 22., vasárnap

"Miért is nem lehetek egyszerre két helyen?"

Hát sűrű nap volt ez a mai. Borrrrrzasztó, hogy mennyi időt elvesz ez a főzés. Én ma menő akartam lenni, gondoltam összedobok valami egyszerű, könnyű ebédet: burgonyasalátát csináltam, mellette ropogós, grillezett csirkeszárnyakkal. Óó, gondoltam, hogy ez pikk-pakk megvan. Aha. Abszolút több időbe telt, mint ahogy azt én elképzeltem, na de mindegy, az eredmény: plusz egy recept a virtuális tarsolyomban :)
Valami ilyesmi lett:



Közben MKB Veszprém-Szeged rangadó volt! Hát már alig vártunk végre egy jó meccset! Meglepetésre végig a szegedi gárda vezetett, egy borzasztó veszprémi támadójátékkal (ezzel ellentétben egy borzasztóan jó Peric-csel a kapuban), egy remek szegedi felállás ellen. Mind a támadást, mind a Mikler Rolival tarkított védekezést beleértve. De ki gondolta volna, hogy a Veszprém az utolsó 5 percben megfordítja a meccset, és vagy a 19. bajnoki címét szerzi meg? Pedig jó lett volna egy negyedik találkozó.... Ja, amúgy meg a Szegednek szurkoltam :S.


Délután meg a miénk volt a terep: Lovasberény - Sárbogárd. Ritkán edzem itthon, ezért nem tudtam pontosan, mi a felállás, elinduláskor közölték velem, hogy összesen nyolcan vagyunk, egyszerre 7 ember lehet fent a pályán, ergo egy cserével játszuk végig a meccset. Hát mindegy. Aztán kicsit megnyugodtam, mikor konstatáltam, hogy ők sincsenek többen. A mérkőzés végén azt mondták, hogy az ellenfél a játékvezetőktől egy kis hátszelet kapott. Hát kérem az nem hátszél, hanem tornádó volt - de mindegy, így is nyertünk 27-24-re. Gratulálok lányok!
Aztán csak elkeseredtem. Egy hónapja minden csapatom tisztában van vele, hogy a jövő heti találkozókat kihagyom, mert koszorúslány leszek az unokatestvérem esküvőjén. Nem a tizedik, nem a huszonhatodik rokon, hanem az első unokatestvérem. A dunaújvárosiak nehezen ugyan, de elengedtek, viszont Bogárdon nem különösebben fogadják el a gondolatot, hogy nem leszek. Váltig állítják, hogy én, szép ruhában, szép sminkben, szép hajban én be fogok állni a kapuba. Ráadásul még nekem van lelkiismeret-furdalásom. Hát köszi. Mikor ezen gondolkodtam, eszembe jutott a Piramis egyik száma, kicsit más értelemben, de ezt a részt különösen célzottnak tartva:
          "Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
           Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
           Óóó Istenem, miért nincs két életem?"
De azért megmutatom, hogy milyen lesz a ruhám, mert büszke vagyok rá. Csak a színe más, mert az almazöld lesz :))))  ÉÉÉÉÉÉÉs tessék:


Ráadásul este anyukámtól megkaptam, hogy nem vagyok normális, mivel szeptember óta 65 (!) bajnoki meccset játszottam le, amiben nincsenek benne a felkészülési tornák "ésatöbbi". És nem mellesleg az érettségimre készülök. Hát kérem, ez ilyen... :)
Azt hiszem, mára ennyi volt.  ¡Nos vemos!

Dana Hart

Nincsenek megjegyzések: